Ma nem a meg szokott kávézóba vezetett utad,valami újra vágytál ezért belevetetted magad Seoul közepébe,
hátha találsz egy kis nyugis helyet,sétáltál már egy órája mikor befordultál egy kis utcába és ott láttál egy kis táblát az egyik ablakba a táblán az állt,hogy -Hot coffee-!
Gondoltad ez elég eldugott és nyugis kis helynek tűnik,így bementél,leültél az ablak melletti asztalhoz!
Jött a pincér,-Jó napot kívánok!Mit hozhatok?kérdezte
-Oh jó napot egy meleg csokis kapucsínót kérek!felelted
Nem is kellet sokat várnod meg is kaptad a kapucsínódat,ami még gőzölgött amikor kihozta a pincér!
Már ott ültél jó fél órája,közben a kapucsínód is elfogyott lassan!
Ekkor ki nyílt a kávézó ajtaja és egy gyönyörű szőke fiú lépett be az ajtón,valahonnan nagyon ismerős volt,de nem ugrott be rögtön így gondolkodni kezdtél.
Amíg te gondolkodtál az ismerős idegen kikérte a kávéját!
Majd elért a te asztalodig!
Rá nézték,így még ismerősebb de nem tudtad,hogy ki ő!
-Szia leülhetek?kérdezte mosolyogva
A mosolya elképesztő volt.
-Persze én már úgyis menni készültem!válaszoltad
-Nem egyedül akarok itt ücsörögni,maradj itt kérlek!nézett rád
-Hát ebben az esetben szívesen maradok!mosolyogtál
-Remek!Mi a neved?kérdezte
-_______vagyok! És téged?kérdeztél vissza
-Nem ismersz meg?vágott meglepett fejet
-Öööö meg kellene?kérdeztél vissza
-Az az igazság,hogy HimChan vagyok!
-Oh~Hát ezért voltál ennyire ismerős!csaptál a fejedre
Csodálkoztál,hogy-hogy lehet ennyire közvetlen és kedves idol létére!
-És mit keres itt egy ilyen híres idol egy ilyen el dugott kávézóba?kérdezősködtél
-Ide szoktam járni,mert ezt a helyet nem sokan ismerik,és itt nem nagyon szoktak felismerni!válaszolta
-Így már értem!mosolyogtál rá
-És,hogy-hogy ez a szép lány egy ilyen helyen egyedül ücsörög?kérdezett kíváncsian
Úgy tettél mintha nem is hallottad volna a bókot!
-Az az igazság,hogy véletlenül találtam rá erre a kávézóra,valami újra vágytam elindultam keresgélni!válaszoltad
-Szóval véletlenül futottunk össze?!vigyorgott
-Hát igen!vigyorogtál vissza
Hirtelen eszedbe jutott,hogy haza kellene indulnod mivel már sötétedett odakint!
-Sajnos indulnom kell!néztél rá
-Oh de már sötét van!vágta rá
-De ha most nem indulok el még sötétebb lesz!mosolyogtál
-Na azt már nem egyedül nem engedlek haza,gyere elkísérlek!komolyság ült ki az arcára
-Ugyan nem lesz bajom nem vagyok már kislány!feleltél
Már úgy beszélgettetek egymással mint ha már rég óta barátok lennétek!
-Na nem ellenkezni!Indulunk!fogta meg a kezed
Meg lepettségedben azt sem tudtad mit tegyél ezért csak hagytad megad,ki mentetek a kávézó ajtaján és leindultatok haza felé,a kezedet el nem engedte!
-Hé azt sem tudod hol lakom!vágtad oda neki
-Akkor mond meg!nevetett
-Na menyünk majd mutatom az utat!mentél előre
Észere sem vettétek de a kezetek el nem engedte volna egymást,út közben nagyon jól elbeszélgettetek így mentetek a házhoz ahol laktál!
-Megjöttünk!kiáltottál egyet
-Köszönöm a kedvességed!néztél rá
-Én is köszönöm,hogy emberként kezeltél!nézett a szemedbe!
-Ugyan nekem az idol is ugyan olyan ember,mint én csak töménytelen tehetséggel!nevettél bele a mondatba
-De lökött vagy!nevetett ő is
-Amíg el nem felejtem megkaphatom a telefon számod?kérdezte aranyosan
-Persze!____________!meg adtad neki
-Na de most fel megyek!Jó éjt!Örülök,hogy megismertelek!mosolyogtál rá
-Rendben!hívni foglak!vigyorgott rád
Be felé indultál a lépcsőházba mikor utánad futott!
-HÉ_______! valamit elfelejtettem! kiabált utánad
Megálltál ekkor odaért hozzád és a homlokodra nyomott egy puszit,majd nevettetek mind ketten.
-Jó éjt!köszönt el!
A liftben azon gondolkoztál,vajon fel fog-e hívni!De ha nem is fog keresni legalább tudja hogy létezel!
Mikor az ajtóba voltár már azt gondoltad,hogy első találkozásnak ez tökéletes volt!majd be mentél az ajtón...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése