You're my endless love.Part3(Suju-Donghae)

Alig bírtam el aludni,arra próbáltam választ keresni,hogy mivel érdemelhettem ki,hogy Donghae az életembe lépett a szó szoros értelmébe.Mesébe illő volt ez a nap.Várom a holnapot,hogy újra lássam.

Reggel órám csörgése ébresztett,hamar ki pattantam az ágyból és készülődni kezdtem,furcsán boldog voltam.Lassan össze szedtem magam és dolgozni indultam,egy öreg néninél dolgoztam mint bejáró nő,főztem,mostam,takarítottam neki vagy boltba mentem.Ahhoz képest,hogy 83 éves volt rettentő sok energia szorult belé.Nem is értem minek alkalmaz,lehet,hogy csak társaságra vágyik.Ez mindegy is én szeretek vele lenni olyan mintha a nagymamám lenne.

-Jó reggelt!mentem be 

-Szia angyalom,de jó kedved van csak nem fiú van a dologba?imádtam,hogy belém lát

-Ami azt illeti lehetséges!mosolyogtam

-Remélem nem egy pernahajder,aki csak az ágyába akar cipelni!mondta komolyan

-Ő nem olyan fajta,meg nyugodhat,kedves aranyos és nagyon jó képű fiatal ember!áradoztam

-Ajjaj nagy itt a baj,remélem meg érdemli,hogy ennyire szereted!simogatta meg a fejem

-Meg érdemli!zártam le a témát -Hova megyünk elsőnek?kérdeztem 

-Posta,piac,bevásárló központ és haza!mondta a menetrendet

-Akkor induljunk!csaptam össze a kezem.Lassan össze szedtünk mindent,otthon meg főztem,rendet raktam a csöpp lakásba.Alig múlt 5 óra mire végeztem mindennel.

-Aztán vigyázz avval a ficsúrral!mondta búcsúzóul 

-Ne tessék aggódni!intettek a kapuból és indultam haza

A park felé mentem,ahol tegnap találkoztam Donghae-val.Legnagyobb meg lepetésemre,Donghae-t láttam annál a padnál,ahol tegnap voltunk,látszott rajta,hogy várt valakit sokszor pillantott az órájára.Kicsit hátrébb meg húzódtam az egyik fa mögött.Tudom nem szép a leskelődés,de a kíváncsiságom hajt.Nem is kellet tovább várnunk,egy szép magas,hosszú hajú nő közeledett a padhoz,a külseje alapján fel sem érek hozzá.Az szívem mintha pici apró darabokra tört volna mikor  megláttam,hogy Donghae fel áll és a nő meg öleli majd a nő Donghae szájára tapad.

-Túl szép volt,hogy igaz legyen!motyogtam magam elé vettem egy nagy levegőt és feléjük sétáltam.Lassan el haladtam mellettük,mikor egy kezet éreztem a kezemen ami nagy erővel vissza rántott.Így Donhae-val találtam szembe magam.

-_______ figyelj.kezdett bele a magyarázkodásba

-Ugyan,nem kell semmit mondanod,nem tartozol nekem el számolni valóval.mondtam határozottan,hogy ne lássa mennyire fáj amit láttam

-De..

-Nem,egyet jegyez megy,mostantól nem én leszek az az 1,Oppa!mondtam a szemébe,láttam rajta,hogy értette szavaimat,lassan ki húztam a kezem szorításából,meg fordultam és tovább mentem az otthonom felé.